www.armiarma.eus
idazleak eta idazlanak Herri literatura TESTUAK Corpus arakatzailea Klasikoen Gordailuari buruz



Aurrekoetxea, G. eta Videgain, X.: Haur prodigoaren parabola Ipar Euskal Herriko 150 bertsiotan. 2004

 

aurrekoa hurrengoa

[1253]

Canton de Mauléon-Soule

(Basses-Pyrénées)

Commune d'Aussurucq

L'enfant prodigue

(Traduction basque)

 

        1. Guiçon batèk ètsititçun bi sèmè baïcik. Gasténak éran cioçün bé aïtaï: «Ordu diçu içan nadin éné buïaz naousi eta ukhen deçadan dihaü. Behar diçu joun ahal nadin éta ikhous ahal déçadan kartiel çoumbaït. Pharti çaçu çoué hountarçuna, éta éman éçaçut ukhen behar dudana.— Baï, éné sémia, érraïten diçu aïtâc; nahi dian béçala. Gaïchto bat hiz eta punituik içanen hiz». Guéo çabaltcen cilaïk tiétâ bat, phartitu ciçun bé hountarçuna éta éguin cititçun bi pharté bardinak.

        2. Egun guti ondoti, sémé gaïchtoua jouan çuçun herritik fièraena éguiten cilaïk éta erran gabé adioïk ihouëé. Igan çuçun hanitch menditan, oïhanétan, uhaïtsétan, éta jin çuçun hii handi batéla noun déspéndiatu béïtcin bê dihaïa oro. Hilabété çoumbaïten buïan behar ukhen cititçun saldu bê arropak émasté çahar bati éta mithil jarri: igorri cicien alhorretat astouén éta idién béguiatcéa.

        3. Ordin hanitch maléous içan çuçun. Etciçun habô ohéïk lotceko gaïaz, ez étâ ê suïk béotceko hots éguiten cinin. Çoumbaït aldiz hagn gosé çuçun noun jaén beïtçutin ourdek jatén tién assa osto houk éta fruta hiotu houk; bena ihourk ê étcioçun deüsé émaïtén.

        4. Arrats batez, sabela hutsik, bê buia éortéâ utci ciçun kachéta batén gagna, soguitén cêlaïk lehotik tchoïer çougn hégaltatcén béïtcièn ahinki. Guéo ikhousi ciçun aguertcen celin arguiçaguia eta içârrak éta bê buiaï erran ciçun nigarrez: Hantché, éné aïtaén etchia béthéïk duçu mithilez çougnek béïtié ogui eta ardou, arraoutcik eta gazna, nahi dién beçagn besté. Arté hortan, ni, gosez hiltcen nuçu heben.

        5. Eh biénn, jeïkiko nuçu, jouén nuçu aïtaén édiéitéa éta erranen diot: Eguin niçun bekhatu bat kitatu nahukhen çuntudanian. Oguen handia ukhen niçun, éta behar naïçu punitu, badakit ountsa. Eneçaçula habô déïth çoué semia, trata néçaçu çoué mithilètaïk askena beçala. Oguendun içan nunduçun, bena eyhartcén nunduçun çutaïk hurrun.

        6. Aïtâ bê bâtcin çuçun, bê lilien arrosa urhentcen aï: bijitatcen cititçun sagartcik eta mahatsak... Ikhousi cianin jiten bidin bê semia oro thapatuik icerdiz éta erhaouxez, sankhoua herrestan, aski nekez sinhetsi ciçun. Gogouan igan ciçun behar othe cinez punitu ala behar ceyon pharkatu... Enfin, nigarrak béguiétan, hedatu ciotçun besouk, eta besarkatçén cilaïk eman cioçun pot handi bat.

        7. Guéo jar assi ciçun bê semia; déïthu citiçun bê jentik eta aïçouk: «Nahi dit maïthatu aïtcinètik béçala, haour gaïchoua, érran cièçun alkharrètat bildu (ou juntatu) cien beçagn sarri. Aski punituïk içan duçu: ihourk ê èstèçola oaï eguin éréprotchuïk batê. Tciaousté haén ikhoustéa; ékhar éçocié fité paleto éjèr bat, èçar ètçotcié éhastun èhin ètâ oski berri élibat sankhouetan. Hartuen ahal ukheen tutcié ê oïllarrak, ahatik, eta ekharrico chahal éhaïtéco houn dén bat: édanén diçugu, janén alkharréki éta éguinén besta handi bat».

        8. Mithilék sinhetsi cicien béén naousia éta eçaï cicien tahaïlla éder bat mahagnaen gagnen. Ber mementoun sémé guèhièna arrajiten çuçun ihissetik bê tchakhurreki: Cer da othin héots haou? oïhu éguitén diçu juatcén dilaïk. Ousté dit khantatcen aï ciden heben; estuçu goïzegui arrajin nadin. Enuchentuïk ciâ, éné aïta?.

        9. «Ez, éné semia, enuk hala, arrapostu eman ciçun guiçon çaharrak. Hoï eguiten badut, bostaïoz bétheïk niçalacoz duk. Khantatcen aï gutuk eta ious gutuk céén beïtugu cèrtaz. Nahi içan déçayan ala èz, béharko dik khanta déçayan hik ê éta bostaya hadin gouèki, céén éta hiè anayé hilik céna bicilat ara utçuli bèïta. Oaï sorthu balits beçala duk: atço galduïk cian, egun houna arra édiènik». Fin.

 

P. P. Salles,

Instituteur à Aussurucq

par Mauléon (Basses Pyrénées)

C. S. V. P.

 

Légende explicative relative à la prononciation

        in se prononce in comme dans inappréciable.

        en se prononce èn comme dans ennemi.

        s, souligné dans le texte, ne peut être traduit en français, ayant une prononciation espagnole comme dans le mot España prononcé en espagnol.

        ci et ce comme en français.

        ai toujours aï.

        ei toujours eï.

 

aurrekoa hurrengoa